Sulyokrendülés

Sulyok Tamás kinevezésekor a kérdések egyike lehetett a viszonya az antiszemitizmushoz. Nem azért, mert visszamenőleg tehetne arról, hogy az apja mit tett, mit nem tett, mit írt, vagy mit nem írt. Azonban a beiktatásakor még elhatárolódhatott volna attól, amit a kedves papa képviselt. A zsidók megfosztását a vagyonuktól, majd az életüktől is. Erre a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából még egyszer lehetőséget kapott.

Élni azonban elég fékezett habzással élt ezzel a lehetőséggel. A hírösszefoglalók minden esetre nem ettől hangosak. Miközben, természetesen, nem egy olyan hagymás, vagy hagymázas magánszámot hiányolok, mint azt, amihez hasonlót Pokorni Zoltán adott elő. Annál azonban egy kicsit erősebbet, mint azt, hogy „Megrendített, amiket apámról a nyilvánosságban az elmúlt hetekben hallottam”. Mert ízlelgessük ezt a kijelentést egy cseppet.

Az első nekifutásra is látszik, hogy az elhatárolódáshoz szükséges szembenézés meg sem fordult a fejében. Elvégre nem az elkövetett tettek rendítették meg, hanem a kiderülésük. Az, hogy hallott róluk. A nyilvánosságban. Mert ha zárt körtben hall róla, akkor talán meg sem rendül. Ennek fényében éppen az általa kifogásolt Janus-arcú megközelítést demonstrálja az a kijelentése, hogy „A múltat, a személyes múltamat is vállalva hajtok fejet a holokauszt valamennyi áldozata előtt”.

Mert ez a főhajtás elég álságos úgy, hogy a személyes, és eléggé kétfenekű megrendülése az, amire csak futja egy köztársasági elnöktől. El nem határolódva sem a múlt bűneitől, sem a jelen szélsőjobboldalától.

Nem kizárva persze azt sem, hogy az utóbbitól már csak azért sem határolódhatott volna el, mert szavazatokat vett volna el a vezérétől. Ha bekövetkezett volna egy markáns szembefordulás a szélsőjobbal, neonácikkal, újfasisztákkal. Ez a szembefordulás érdekelt volna a szélsőséges eszmékkel. Sulyok megrendülése már csak azért sem, mert ez az emléknap nem róla, nem az apjáról szólt. Hanem azokról a százezrekről, akiket megöltek az apja által is képviselt eszmerendszert követő társadalmi hulladékok.

Andrew_s

Megjegyzés - 2024. 04. 14.- Cár-csere lesz?

Hirtelen felbukkanása óta Magyar Péter szép ívet írt le, és valószínűleg még nincs a csúcson. Azonban már eleget szerepelt ahhoz, hogy nagyjából kirajzolódjon az a határgörbe, ami mentén a szövegei értelmezhetők. Egyfajta értelmezési tartományként. Akár az olyan belső ellentmondásokkal, mint amikor elindítja a szuverenitásvédelmi lózungot, majd kiáll az ennek ellentmondó EU-s ügyészségbe való belépésnél. Ez van. Most éppen ezt szeretik.

A teljes értelmezési tartomány ugynakkor közelebb ál a Fideszhez, vagy akár Orbán Viktor szövegeihez, mint azt szeretném. Olykor az az érzésem, hogy Magyar Péter mozgalma alig lesz több, mint a celofánba csomagolt, Orbán nélküli Fidesz. Ilyen is volt már. Csak a Momentum akkori vezetésének, illetve Fekete-Győrnek ez nem jött össze. Talán nem volt jókor, jó helyen, és nem jól szikráztatta a retorikai sziporkáit. Ami pedig lényeges lehet, ha valaki a populizmus útjára lép.

Ami egyébként nem alanyi jogon elítélendő. A tömegeket sokszor lehet az érzelmeiken keresztül megfogni, vagy akár manipulálni. Ezt régen is tudták, és az emberi tömegek ma sem mások. Ezt figurázza ki a lila vs. zöld sálas drazi-epizód a Babylon 5 sorozatban, és joggal.

Magyar Péterről tehát egyelőre azt tudjuk, hogy jó szervező, és a közhangulat kiváló lovasa. Olyan kiváló, hogy a teljes politikai elittel szemben álló jogos elégedetlenségre alapozva, a Fideszre amúgy sosem szavazó ellenzékit is meg tud szólítani. A Fideszétől alig különböző szóvirágok mögé. Ezt tudjuk, látjuk.

Amit nem tudunk, az az, hogy Magyar Péter ezt annak a mézesmedzagnak szánja-e, ahonnan dobbantva egy valós, és valósan demokratikus centrumpártot akar, illetve tud létrehozni? Mert az alternatíva egy Orbán-, és Rogánmentesített Fidesz. A névtől föggetlenül. Egy új vezérrel a pókháló közepén. Mert, ahogy egy évtizede is úgy tűnt, most is cserélhető lehet a cár.

Andrew_s

Amikor Judit halkan belepotty?

Csak ismétléseként említeném, hogy a Magyar-Varga szappanopera jelen szakasza jórészt azzal indult, hogy a HVG ablakán beszállingózott egy rendőri jelentés a Magyar Péter és Varga Judit alkotta házaspár borzasztóságairól. Azóta már párkapcsolati erőszak, zsarolás, és minden más is előkerült. Lehetséges? Tőlem bármi is. Meg előkerültek olyan állítások, amelyek szerint Magyar Páter azért sértődött meg, mert megszűnt a felesége révén kapott pozíció, illetve a vele járó pénz, paripa, meg ami jár. Lehetséges? Akár lehetséges is lehet. De azért ízlelgessük egy kicsit ezt a szappant, mely csúszik, mint a banánhéj.

Kezdjük a végéről. Ha a sértődéses teória igaz, akkor ebből az is következik, hogy Magyar Péter csak azért kaphatott jól jövedelmező állást, pozíciót, mert a felesége miniszter volt. S akkor mérlegeljük egy pillanatra azt az állami berendezkedést, ahol így mérik az állásokat. A mérlegelés eredménye az, hogy talán nem a korrupciómentes demokrácia legfőbb ismérveként ismert ez a működési modell. A következő költői kérdés, hogy tudjuk-e, hogy milyen miniszter volt Varga Judit? Tudjuk természetesen. Igazságügy-miniszter.

Mint ilyennek az első sorokban kellett volna haladni azon a harctéren, akkor a korrupció ellen küzdenek. Ha tehát a sértődési motivációt elfogadjuk Magyar Péter esetében, akkor ezzel elfogadjuk Varga Judit érintettségét a férje állását érintő korrupcióban, amiből az is következik, hogy már "fénykorában" is alkalmatlan volt a hivatala betöltésére. S érintettsége okán Orbán Viktornak, mint a kormányáért felelős vezetőnek el kellett volna mozdítania. Már jóval a kegyelmi ügy előtt. De nem tette. Amiért jogállamban a miniszterelnöknek kellene lemondania. Ám valószínűleg nem fog. Amivel visszajutottunk az államberendezkedést feszegető kérdésekhez.

Ezen a ponton térjünk vissza kicsit ahhoz a bizonyos rendőri jelentéshez. Mely nyilván csak akkor készülhetett el, ha Varga Judit, mint miniszter környezetében aktív rendőri jelenlét volt. S akkor játszunk el a gondolattal, hogy valaki egy hivatalban levő minisztert, aktív rendőri jelenlét mellett, tetlegesen próbál inzultálni. De engedjük el itt, és bizzuk mindenki képzelőerejére az igazoltatástól gipszelőig terjedő skálán a próbálkozó további programját. Ettől lehet még Magyar Péter egy macsó barom? Lehet. Ahogy az ellenkezője is lehet. Az elengedett szálat meg ragadjuk meg azon a ponton, hogy egy miniszternek mekkora játéktere van arra, hogy védelmet kérjen. Szerintem nagy. Valamint mekkora játéktere van intézkedést kérni a barom férj ellen? Szerintem nagy. Miközben Magyar Péternek jól fizető állást szerzett, aminek elvesztéséért most meg van Péterünk sértődve. Nem túl életszerű, de persze lehetséges. De leginkább akkor tűnik életszerűnek, ha Varga Judit egy harmadik fél befolyása alatt áll.

Miközben még sehol sem vagyunk a végrehajtói milliókig vezető úton, már most megállapítható, hogy valami irdatlan kommunikációs kapkodás zajlik a kormány lejáratásügyi felelőseinél. Ugyanakkor egyre inkább az az érzésem, hogy Varga Judit egy már ismert úton csoszog. Amennyiben megtesz valamit, amikor szóltak neki, és pont úgy szarban fogják hagyni, mint a kegyelmi ügyben.

Mert a nepotizmus és a diktatúra is felfalja a saját gyermekeit. Valamint minisztereit, illetve talpnyalóit is. Függetlenül attól, hogy Magyar Péter mennyire a szantek szentje, és a médiahősök messiása.

Andrew_s