2017. szeptember 19., kedd

Pénzmosodai fancsali csodálkozás

2012-ben történt, hogy a magyar hatóságok egy elítélt gyilkost kiadtak az azeri hatóságoknak. Hogy aztán Ramil Safarovot otthon szabadon engedjék, és nemzeti hősként ünnepeljék. Mostanság pedig arról lehet sokat hallan hallani, hogy a „baltás gyilkos” kiadása nem annyira ember-, mint pénzbaráti gesztus volt. Egyben olyan látszatot keltve, mintha most csodálkoznának rá kerek szemekkel az ötletre.

Amely csodálkozásnál csak az lehet nagyobb, hogy Polt Péter legfőbb ügyésznek, a jelek szerint, nem igazán okoz álmatlan éjszakákat az esetleges pénzmosodai szolgáltatás. Nem érezvén különösebb késztetést arra sem, hogy akár csak megpróbálja kivizsgáltatni a gyanú mögötti esetleg meghúzódó valóságtartalmat. A pénzmozgásokat firtató kérdésre egész egyszerűen a NAV-ra hivatkozik. Mint olyan szervezetre, amelyre az ilyen pénzmosási ügyek tartoznak. Az maradhat legfeljebb ezek után kérdéses, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzmosást ellenőrizni hivatott irodája mit fog mondani a kérdésben. Talán még elmutogatnak másfele. Erősen bízva abban, hogy ez a mutogatósdi kitart egy darabig. Aztán majd csak belefárad mindenki. Beleértve az ellenzéket is. Mely ellenzék soraiból a Poltot kérdező Demeter Márta LMP-s parlamenti képviselőnő mellé felemelkedett a kérdéseket a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vezetőitől váró Molnár Zsolt (MSZP) is.

Az természetesen teljesen rendben van, hogy egy zűrös hatalmi ügyet, különösen a választásokhoz közeledve, feszegetni kezdenek. Ugyanakkor azt a képzetet is jó lenne szétoszlani látni, hogy hazánkban a most felmelegített váltságdíj-ügy nem egy, az esetleg előre megkoreografált választási körtáncban, éppen esedékes lépések egyike. Az anyagi haszonszerzés lehetősége, valamint az, hogy nem csak morális ára van a kiadatásnak már 2012-ben is felmerült. Aztán elmerült. Holott volt közben egy választás is. Persze, mondhatjuk: jobb később, mint még később.

Andrew_s
Comments on Facebook

2017. szeptember 16., szombat

Orbán, KÉSZ

MTI Fotó / Koszticsák Szilárd
Orbán Viktor esetében egyre rövidebb élettartamú akkumulátorokat tesznek be az egyes töltések alkalmával. De az is lehet, hogy a közelgő választások okoznak komoly túlterhelést. Ezt azért gondolom, mert két idiotisztikusnak tűnő roham között egyre rövidebb idő látszik eltelni. A mostani roham, HVG tudósítása szerint, a KÉSZ kongresszusán érte utol

A kereszténynek, és értelmiséginek gondolt emberek klubfoglalkozásáról, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) XI. kongresszusáról szóló, tudósítás közlése, hogy „a miniszterelnök szerint a múltban sem a fejsze, sem pedig a fűrész nem tudta kiirtani a kereszténységet az európai életből”. Amellyel kapcsolatban érdekes lenne tudni, hogy Orbánnak mit is súghattak a hangok valójában. Mert a fejsze, a fűrész leginkább a favágók eszköztárába tartozik. Fát jobbára épületek, hajók építéséhez, és tűzifának vágtak. Legalább is ilyen képzetek jelenhetnek meg a fejszecsattogást felidézve. Talán az utóbbi járhatott legközelebb a kereszténységhez. Mármint a tűzgyújtás. Azonban van egy „kis probléma” ezzel a képzettel. Jobbára nem keresztényeket égettek meg máglyákon, hanem keresztények égettek meg másokat, az ő istenük nagyobb dicsőségére és a kereszténység nevében. Azokat a fejszéket, akkortájt, keresztények forgatták. Mások ellen

Egy másik idézet szerint a miniszterelnök azt mondta, hogy „a belső kerítésbontókat távol kell tartani a kormányzattól, és minden korábbinál erősebb felhatalmazást érdemes adni azoknak, akik készek megvédeni a keresztény Magyarországot”. Meg hozzátette, hogy a kormány erre készen áll. Márpedig erről mondatfűzérről az „Emlékmás” című filmben emlegetett skizoid embólia jut az eszembe. Akik ugyanis nem teljesen hibbantak, amnéziások, illetve újszülöttek, azok még emlékezhetnek arra, amikor Orbán saját kezével bontott kordont. Nem Londonban, hanem Budapesten. Márpedig egy érdekes állapot lehet, amikor a kormányzat készen áll, hogy a kormányfő felhívására távol tartsa a kormányfőt a kormányzástól. Egy percig sem vitatva, hogy erre az ország igencsak érdemes lehet. Ahogy Jézus tanításából is több pont érvényesítésére. Amely tanítások igencsak távol állnak a jelenlegi vezetés világszemléletétől.

Ehhez képest igencsak érdemes megemlíteni azt a földművelői képzavart is, amely ugyancsak előfordult a kedvetlenségi kórságban szenvedni látszó vezető önbíztatásában. Mondá eszerint, hogy „a mai európai program az altalaj kicserélése, ezzel a módszerrel lehet véglegesen meggyengíteni a kereszténységet”. Az ugyanis jelenleg még földrajzi tény, hogy Magyarország Európában van. Európai programról pedig kicsit nehéz beszélni úgy, hogy nem állt fel az Európai Egyesült Államok. Miközben persze azon is érdemes lehet elgondolkodni, hogy a kereszténységet a Jézus tanításához jól-rosszul, de igazodni szándékozó Ferenc pápa, vagy a Jézus tanításával inkább szembe menni kívánó szemlélet veszélyezteti-e jobban. Még akkor is, ha Orbán ehhez olyan támogatókat talál, mint a politika fenéknyelvelés katolikus nagymestereként debütált Erdő Péter. Azzal az altalajcserével a szó szoros értelmében is gond lehet persze. Magyarországon, például, igen komoly altalajcserével tettek termékennyé szikes területeket. Azonban nem magyarok, hanem olaszok közreműködésével. Aki nem hiszi, járjon utána a „digózás” szó eredetének.

Összességében, azonban, inkább sajnálom a miniszterelnököt. Mert közel lehet az idő, amikor már csak a belső hangokat hallja, és eközben az sem zavarja majd, hogy eközben a zsebét sem fogja használni, és nyílt színen habzó szájjal próbál bátorságot meríteni a péniszirigysége, nála mindig megtalálható, tárgyából.

Andrew_s
Comments on Facebook

2017. szeptember 13., szerda

Fidesz: egy ágyban a frakcióval

A népesedéspolitika egyik fontos része az előjáték. Jobb esetben barátságos. Rosszabb esetben, mint arra annak idején a Fidesz padsoraiból rámutattak, pofozkodós. Esetleg egy vak komondorral súlyosbított. Ha pedig ez sem elég, akkor hordószónoklatos.

Az utóbbi, különösen súlyos verzió felvezetőjét a miniszterelnök tartotta. Kiállva egy mikrofonhoz, és ismét megüzenve: „Sokasodjatok”. Ismét, mert már egy éve is megüzente a nagy népi hágatást. Most demográfiai programot hirdetett. Ennek céljaként hirdette meg a biológiai reprodukciót. Ami mindenképpen bíztató. Mert elképzelem az abiotikus reprodukciót, a Patyomkin-embereket, a festett tömegeket, a 3D-nyomtatott szavazókat, a testcafatokból reprodukálódó zombikat, és rögtön vonzóbb a biológiai reprodukció. Mármint személyesen. De a társadalmit sem biztos, hogy pártvezéri iránymutatások alapján kellene megoldani. Még akkor sem, ha a Fidesz-kormányban, illetve annak környékén immár hagyományosak azok a megnyilvánulások, amelyek alapját Ratkó-elvtársnő tette le. Néhány évtizede. Ugyanakkor az orbáni előéneklésre a frakcióülésre készülők refrénje kísérheti.

Erről Kósa közleményezett egy jót. A velencei frakcióülés előjátéka gyanánt. Ahol a beharangozás szerint Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára fogja vezetni az erre vonatkozó előadásokat. Valószínűleg teljes joggal, mert a család-, és ifjúságvédelem igen jelentős részben jelenthet nemzetközi ügyet. Amennyiben egyre több magyar gyermek születhet, a gazdasági exodus hatására, külföldön. Ami természetesen nem jelenti azt, hogy itthon ne lenne dolog a családok, illetve az ifjúság ügyeit illetően. Ha nem is egészen úgy, ahogy azt a korábbi, a pártajánlásos szolgatenyésztési program alapján gondolták. Ahogy az sem lenne az igazi, ahogy Soltész úr egy éve az egyházi gyermekfaragásról értekezett.

Miközben Kósa úrtól tudjuk: a frakcióülésen másról is lesz szó. Köztük arról is, hogy a jövőben kinek a frakcióvezetői szellemében gyönyörködhet majd a publikum. Orbán Viktor erre a posztra Gulyás Gergelyt ajánlja melegen. Akinek korábbi megnyilatkozásai alapján nem igazán kell majd sajnálnunk Kósa távozását. Igazi minőségi csere történhet, ha teljesül a papírforma. Azonos minőségben. Szellemi minőségben is. Abban az értelemben is, hogy a miniszterelnöki szellemképet láthatja majd a kormányt hőn szerető publikum. Még akkor is, ha ez szeretet egyoldalú. Amennyiben a kormány nem annyira szereti hőn az ország egészét. Csak azt a részét, aki kellően meleg nyelvet tud a farpofák közé szorítani, és kellően meggörnyedve tud gazsulálni. A többi? Az nemi életet élhet a helyzetével. B...hatja. Vagy kivándorolhat.

Andrew_s
Comments on Facebook