2013. augusztus 10., szombat

Külhoniakkal a hazai Fidesz-csalánosban

Forrás: Ruvr
Magyarország közigazgatási határa a kommunikációk alapján egy szavazatoptimalizálási virtuális vonallá válik. A jelenlegi kormánypártok számára ez korántsem új jelenség. Az előzmények körében nyilatkozatok és az emlékezetes, 2004-es népszavazás éppen úgy beletartozik, mint ennek kapcsán Bayer Zsolt minősítése az országról.

Az utóbbi publicista, jó magyar hazafiként, egyszerűen a „köpetország” minősítést vélte jónak kiutalni a határon inneni lakosságnak. Mert, mint ismert az eredmény, a jobboldal, és nem kis részben az akkor is a szélsőségek bázisára apelláló Fidesz számára vereséget jelentett a kettős állampolgárságról szóló népszavazás. Holott már két évvel korábban, 2002-ben, is fontos szerepet szánt például Mikola István a határon túliaknak abban, hogy húsz évre bebiztosítsák magukat. Az akkori vereség egyébként vitatható csapást jelentett a Fidesz-nek, melynek vezetője, némi visszavonulás után, újult erővel állt fel a hordóra. Azt azonban mindenképpen jelezte, hogy komoly lakossági ellenállás alakult ki a kommunikációs csalánveréssel szemben. Az ugyanis akkor is elég világosan kilátszott a lólábat fedő, nemzeti színű, zászló alól, hogy a Fidesz a kettős állampolgárságot elsősorban szavazóbázis-bővítésre gondolja felhasználni. Márpedig sokan, a népszavazás eldöntéséhez elegen, gondolták akkor úgy, hogy azok döntsenek az ország irányításáról, akik közvetlenül „élvezik” annak gyümölcseit is.

A szavazatmaximálásra való törekvést világosan jelezte, hogy az első olvasatban még ellenzékként, 2009-ben, benyújtott törvényjavaslat nyomán törvény született. A választások után, a bármit megszavazni képes parlamenti kétharmad gombnyomó mechanizmusának birtokában. Olyan törvény, ami a tárgyalási szakban is világosan jelezte a szavazóképesség kibővítését, melyről Gulyás Gergely nyilatkozott. 2010-ben. Akkor az Országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottságának alelnökeként. S a nevére érdemes lesz még visszaemlékezni. Miközben az is nyilvánvalóvá vált, hogy a közigazgatási határon kívül élők szavazati jogának gyakorlása olyan kérdéseket vet fel, aminek megoldása komoly aggályokat kelthet. Már a regisztrációs vita kapcsán is felmerültek a technikai problémák, és talán ezért nem élt a Fidesz azzal a rogáni nagyképüséggel, hogy akár tehetnek is nagy ívben a regisztrációt kritizáló alkotmánybíróságra. No meg persze talán az a belátás is, hogy a külföldön munkát vállalni kénytelenek talán nem annyira fogják szeretni a Fideszt. Miközben persze az esetleges manipulációs lehetőségek is nyitva maradtak.

Fotó: Miniszterelnökség/ Botár Gergely:
Az utóbbi időkben, látható, hogy ezek felmérése nyomja rá a bélyeget a választási kampányt megindító kommunikációra. Részben ebbe a sorba illeszkedhet annak a botránynak a kirobbanása is, ami Tőkés László adatgyűjtési akciójával volt kapcsolatban. Ami azért is lehetett volna kínos, és az ellenzék által lecsapható labda, mivel Tőkés László és a Fidesz kedélyesen jó kapcsolata elég nyilvánvaló. Ahogy azt szereplése is mutatja Orbán Viktor Bálványosra kihelyezet kampány-hakniján. Az ellenzék szereplése ebben az ügyben lehetett kétséges, de az aligha, hogy a jelenlegi kormányzat igencsak számít például Trianon-előtti területek magyarjainak szavazataira. Ahogy a korábbi nemzedékek utódaira is a nagyvilágban. Az Orbáni Világnemzet tagjaiként. Annyira, hogy külön szavazási metódust talált ki a szavazataik begyűjtésére. Megoldva a levélben szavazást, aminek vélt vagy valós visszásságai már kiverték, a különben igencsak türelmesnek látszó, ellenzék biztosítékait. Előrevetítve, hogy a Fidesz előszedi a szinte átvésettre játszott lemezt az ellenzék nemzetellenességéről.

Miközben talán észre sem vették a Fidesz-ben, hogy szép csendben akár öngólt is lőhetnek a levélbeli szavazással, illetve annak korlátozásával. Az egyik nyilvánvaló öngól, hogy a határon túliak bevonása a hazai szavazásba végső soron azt az egyesült európai modellt játssza el kicsiben, ami ellen Orbán Viktor rendszeresen kirohan a nagypolitikában. Ugyanakkor logikus lépés lehet, hogy amennyiben nem kívánja másodrendű állampolgárnak kezelni a szavazók egy részét, akkor a határon túl munkát vállalókra ugyancsak ki kell terjeszteni az említett lehetőséget. Ez az amire Bajnai Gordon pártja felhívta a figyelmet. S ez az, amire érthetően megszólaltak a vészcsengők a Fidesz-ben. Az ugyanis teljesen nyilvánvaló, hogy akit a jelenlegi kormányzat hozott olyan kényszerhelyzetbe, ami a hazai egzisztenciális lehetőségeinek kilátástalanságát vetíti előre, az nem okvetlenül Fidesz-szimpatizáns. Rögtön meg is született a nagyobbik kormánypárt kinyilatkoztatása arról, hogy a baloldal ne használja eszközül a külföldön élőket. A közleményt kiadó képviselő pedig nem más, mint az a Gulyás Gergely, aki korábban a külföldiek szavazati jogáért harcolt. Nem vitatva különben, hogy a támadva védekezés régi recept. Annyira, hogy már Selmeczi Gabriella is megjátszotta januárban.

A két Gulyás-megnyilatkozást egymás mellé téve azonban megint csak felmerülhet, hogy a Fidesz talán saját magát azonosítja baloldalként. A legitimációs viszonyokat tekintve talán bolsevik-baloldalként. Ebben az esetben ugyanis ez a nyilatkozat éppen úgy helyére zökken, ahogy Rogán Antal korábbi megnyilatkozása is a bankok pártfogásáról. Ellenkező esetben, amennyiben a Fidesz ragaszkodik a konzervatív jobboldalhoz, a képviselői kapcsán biológiai kérdések merülhetnek fel. Olyanok, melyek az arcbőr vastagságát, illetve a gerinc meglétét firtatják esetleg. Bár a memóriaállapotra vonatkozó orvosi kérdések is lehetnek aktuálisak.

Andrew_s

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése