A címmel kapcsolatban rögtön igyekszem
leszögezni, hogy nem Orbán Viktor október 23.-án tartott beszédére utal. A cím
ugyanis nem más, mint egy réges-régi könyv címének fordítása. Robert H.
Thouless először 1930-ben jelentette meg „Straight and crooked thinking” című
könyvét, melynek az ezt követő kiadása 1953-ban, míg legutolsó, immár részben
átdolgozott, ötödik verziója 2011-ben látott napvilágot.
A könyvvel kapcsolatban csak megerősíthető
az a vélemény,
hogy a különben pszichológiát tanító, és egy ideig a Society for Psychical Research
elnöki tisztét is betöltő szerző nem elméleti kifejtéssel, hanem sokkal inkább
egyfajta kézikönyvvel szolgál művében. Annyira, hogy nem egy esetben szinte a
gyakorlatból visszaköszönő gondolatok olvashatóak benne. Ezt mutatja az is,
hogy a könyvben függelékként közölt egyfajta összefoglalást nem egy esetben
olvashatjuk kritikai munkákban, vagy például a meggyőzésen alapuló módszerek
ismertetése esetén. Így „A meggyőzés 38
csalárd trükkje” idézetre kerül Sipka János István által „Meggyőzés a Network 21-ben”
címen publikált művében. Ennek a műnek az alcíme ("Hogyan kovácsoljunk magunknak milliók álmaiból milliárdokat")
ugyan utalhatna a korrupciós politikára, illetve a politikai korrupcióra is, de
nem. Itt sem sérül az, hogy nem Orbán Viktor beszédéről, illetve a kertek alá
vasutat építő közgépesített politikájáról van szó.
Annak ellenére sem, hogy az említett 38
pont nem kis része kipipálható a populista demagógiára épülő beszédek,
politikai fordulatok, vagy akár a hétköznapok politikai retorikája kapcsán. De
mielőtt akár ennek ürügyén aktuálpolitikát keresne valaki a jelen sorokban,
érdemes a mű kiadási évszámaira tekinteni. Az 1930-as évszám alapján sokkal
inkább forgathatta volna Hitler és tanácsadói köre, mintsem a mai magyar
miniszterelnök. Goebbels olvasmányainak listáiról ellenben nincsenek adataim. Igaz,
azt ezt követő kiadások már „játszhatnának”, hiszen akár a neten is elérhetőek
lehetnek. Azonban kár lenne talán feltételezni egy mai felelős politikustól,
hogy egy olyan könyv alapján „készül” a politikai megmérettetésre, melyet akár
az ilyen húzások leleplezésére is fel lehet használni. Az tényleg egyfajta
csalárd gondolkodásra vallana. No meg olyan olvasottságot tételezne fel, ami
méltatlan vád lenne a miniszterelnök beszédei alapján az azt összeállítókra
nézve. Az említett beszédek ugyanis sokkal inkább egyfajta spontán, indulati
demagógiára építenek, mintsem átgondolt meggyőzési stratégiára. Így minden
átfedés a miniszterelnök beszédei és az említett, különben olvasásra
mindenképpen ajánlható könyv mondandói
között csak a véletlen műve lehet.
Kedvcsinálónak álljon itt a már említett függelék (Thirty-Eight Dishonest Tricks Which Are Commonly Used In Argument, With The Methods Of Overcoming Them)
pontsora a Szkeptikus
Társaság nyomán:
- Érzelmi töltésű szavak használata
- Állítás, amely a "minden" minősítést implikálja, de csak "néhány" minősítő igaz.
- Bizonyítás kiválasztott példákkal
- Ellenfelünk állításának felnagyítása akár ellentmondással, akár félreértelmezéssel
- Egy érv alapos cáfolatának kivédése szofista fordulattal.
- Eltérítés újabb kérdéssel, melléktémával vagy lényegtelen ellenvetéssel.
- Bizonyítás következetlen érvvel
- Az az érv, hogy ne küszködjünk X-szel, ami elismerten rossz dolog, mert van egy még rosszabb Y, s erőfeszítéseinket az ellen irányítsuk
- Azért javasolni elfogadásra egy álláspontot, mert az a két véglet közötti közép
- Rámutatni egy érvelési forma logikai helyességére, miközben premisszái kétes vagy valótlan tényeket tartalmaznak
- Logikailag megalapozatlan formájú érvelés alkalmazása
- Körben-forgó érvelés
- Olyasmivel érvelni, ami maga is bizonyításra szorul
- Egy szavakra vonatkozó kijelentést úgy vitatni, mintha az tényekre vonatkozna, vagy nem elválasztani az állítás szavakra vonatkozó részeit, ha az mindkét félét tartalmaz
- Úgy adni elő egy tautológiát, mintha ténybeli ítélet volna
- Spekulatív érv alkalmazása
- Egy kifejezés jelentésének megváltoztatása az érvelés során
- Olyan dilemma alkalmazása, amely figyelmen kívül hagyja, hogy lehetőségek folytonos sora húzódik a két bemutatott véglet között
- A kontinuitás tényének felhasználása arra, hogy kétségbe vonjuk két dolog különböző voltát (a "szakáll érve")
- A definíció jogosulatlan használata vagy annak követelése
- Sugalmazás ismételt állítással
- Sugalmazás határozott fellépést alkalmazva
- Sugalmazás a presztízsre támaszkodva
- Hamis presztízs
- Ál-szakzsargonon alapuló presztízs
- Úgy tenni, mintha nem értenénk, s ezt presztízzsel támasztani alá
- Olyan kérdéseket alkalmazni, amelyek a másikat magára nézve romboló beismerésekre vezetik
- Puszta tekintélyre hivatkozni
- Egy kétséges állítással szembeni ellenállást leküzdeni azáltal, hogy előrebocsátunk néhány könnyen elfogadható állítást
- Egy kétes állítást oly módon megfogalmazni, hogy az illeszkedjék a hallgató gondolkodási szokásaihoz, vagy előítéleteihez
- Egy érvelés premisszáiként előre megemésztett gondolatok általánosan elfogadott megfogalmazásait alkalmazni
- "Mindkét oldal mellett sok minden felhozható, ezért nem lehet a kérdést eldönteni", vagy bármely más megfogalmazás, amely akadémikus kívülálláshoz vezet
- Érvelés tökéletlen analógiával
- Érvelés erőltetett analógiával
- Feldühíteni az ellenfelet, arra számítva, hogy akkor rosszul fog érvelni
- Hazabeszélés
- Azért javasolni vagy elvetni egy állítást, mert gyakorlati következményei vannak a hallgatóra nézve
- Az érvelés céljából előítéleteket vagy indítékokat tulajdonítunk az ellenfelünknek
Az október 23.-án, vagy bármikor máskor elhangzott
kormányfői megnyilvánulások és a pontsor közt keresse meg az a kedves olvasó az
átfedéseket, aki mindenképpen a populista meggyőzéstechnikákat szeretné
megtalálni az említett beszédekben.
Andrew_s
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése