2013. november 28., csütörtök

Egy igazi Kékharisnyás emlékére

A Blue Stockings Society, amit hazánkban Kékharisnya Társaságként ismerünk, a maga korában komoly társadalmi szerepet töltött be. Például abban, hogy a nők tanulmányi előmenetelét, tudományos munkásságát elismertessék. A társaság megemlítésének aktualitását az adja, hogy a minap, november 27.-én volt társaság egyik tagja halálának évfordulója. Azé, aki nélkül a mai számítástechnika sem úgy nézne ki, ahogy ma ismerjük.

A hölgy Augusta Ada Byron néven született, és Lovelace grófnőjeként halt meg mindössze 36 évesen, rákban. Mai, de akkori szemmel sem hosszúnak tekinthető élete során igen sokat tett a női tudósok elismertetéséért. Ő maga matematikus volt, és így érthető érdeklődést tanúsított minden iránt, ami ezzel a tudománnyal, illetve a számítási munkák, levezetések megkönnyítésével volt kapcsolatban. Ez az érdeklődés az, aminek máig haszonélvezői vagyunk. Ugyanis lord Byron lánya volt az, aki leírást készített a Charles Babbage által tervezett számítógéphez. Mely szerkezet mechanikus úton működött ugyan, de műveletszervezése a később, és ma is alkalmazott Neumann-elvű szerkezetekkel is mutat némi rokonságot. A géphez készített leírásokon túl lady Lovelace, ahogy ma mondanánk, menedzselte és támogatta is a feltalálót.

Ami korántsem lehetett abban az időben minden nehézségtől mentes feladat. Különösen, mivel a különben zseniális feltaláló állítólag korántsem volt az úri társaság kedvence. Könnyen lehet tehát, hogy Ada Byron támogatása nélkül névtelenül porladna. Találmányával egyetemben. Mely találmányhoz állítólag maga a támogató is szállított programokat. Részben ennek állítottak emléket a programnyelvek fejlesztői. Pontosabban az a csapat, amelynek tagjai az egyik első számítógépes nyelvet a grófnőről nevezték el Ada-nak. S amely nyelvet a Kékharisnyás hölgy születésnapján, 1980. december 10-én, szabványosítottak. Az informatika fejlődésében betöltött szerepe alapján azonban méltó az a vélemény, hogy tulajdonképpen a tudományosan megalapozott számítástechnika „szülőanyja”.

Miközben szó nincs arról, hogy visszahúzódó, a családjától eltávolodó nő lett volna. Három gyermeknek adott életet. Példázva azt is, hogy a kékharisnyákhoz később hozzákötött, nem egyszer pejoratív felhangok korántsem jellemezték az eredeti társaságot. Részben talán azok hatására is, akik a tudományos, oktatási munkásságot nem az önmegvalósításuk eszközének, hanem egyfajta szociális pótcselekvésnek, öncsődjük kifogásaként tekintették. Azonban ez egy másik, ráadásul mindkét nem számos mozgalmára igaz megállapítás lenne. S hosszas taglalása olyan mértékben árnyékolná be a grófnő emlékét, ami méltatlan lenne hozzá.

Andrew_s

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése