2014. július 27., vasárnap

Zöldség-kérdés

A tudomány fejlődése, és a fejlett tudomány eredményeit maximálisan inkorporáló tudományos közélet egységes megállapítást tett. Kivételesen a politika meghatározó erőit képviselők, és a hatalom is ideiglenes konszenzust kötött a kérdéssel kapcsolatban. Ráadásul az ellenzék is csak mérsékelt ellenzéssel reagált. A megállapítás arról szólt: a fű zöld.

Úgy nagyjából. Mert ugyebár a „zöld” az csak egy szó. Megannyi nyelven megannyi hangalakkal írják le azt a színhatást, amit a közlekedési lámpák is generálnak, és amelynek alapja az a feltételezés, mintegy nullhipotézis, hogy a fű zöld. Már amelyik. Mert például az, amelyik már majdnem kiszáradt, az nem annyira zöld,mint amennyire sárga. Ami indokolhat egy komoly ideológiai alapvetést abban a tekintetben, hogy meddig zöld a fű és honnan tekintjük sárgásnak. S vajon azonos mértékben sárgás-e attól, ha tápanyaghiányos, vagy a kutya pisilt oda? Mert azért nem árt az ilyen lényeges kérdéseket tisztázni. Így, mielőtt lerögzítenénk a fű zöldségének a mivoltát, és mértékét nem ártana felállítani egy kritériumrendszert a „zöld” és a „sárga” elhatárolására. A „majdnem-sárga” állapotról már nem is beszélve. Amikor is még nem lehet biztosan tudni, hogy az illető fű az vajon még zöld-e?

Arról már nem is beszélve, hogy vajon egyaránt sárgának tekinthető-e akkor, ha egy kutya lepisili, vagy ki is kaparja, és száradásnak indul. Mert ez kérem szintén nagyon fontos kérdés. A gyökerek. A gyökerek állapota, és annak összefüggésrendszere a zöldüléssel, valamint a gyökereket felszaggató kutya gazdájának felelőssége. Ha ugyanis a fű még zöld, akkor talán nem is olyan felelős, mint akkor, ha már egyértelműen sárga. Egyértelműen? S mi van a többi növénnyel. Mert a fű csak akkor tekinthető zöldnek, ha elfogadjuk, hogy a platánfa levele is zöld. Ott ahol nem atkás. Ahogy a fű sem tekinthető zöldnek ott, ahol lisztharmatos. Ahhoz a korokozót le kell pucolni. Úgy nagyjából. Mert alatta már pusztul a zöld. Tehát eleve sárgásabb talán. De mi is van a platánfával? Hogy is került ide? Természetesen a konszenzuskészség demonstrálása kapcsán. Aki ugyanis a füvet zöldnek tekinti, még nem triviálisan tekinti a platán lombját is annak. Ha ugyanis a platán elég magas, és a vizsgálódó elég földhözragadt tekintettel nézi, akkor csak a foltos törzsét látja. Számára a platán tehát szürke. Némi barna árnyalattal. Gúnyos kacajjal illetve azt, aki szerint a platán abból él, hogy a levele zöld.

S különben is. Milyen mértékben zöld a fűhöz képest. Nem feledkezve el arról, hogy a fűfélék sem egységesek. A referencia kiválasztása tehát olyan pont lehet, ami igazán képes megosztani a zöld milyenségét, és meghatározottságának mértékét vizsgálókat. Különösen azokat, akik valami olyan objektívnek állított dolgokról szövegelnek, mint a fény spektruma. Mert a bolond is láthatja, hogy ebben az esetben a közlekedési lámpa és a fű mégsem tekinthető azonosnak. A platánnal. Amely utóbbi nyilvánvalóan különbözik például a banántól. Néhányan ugyanis, megbízhatónak mondott fényképek alapján, azt állítják, hogy az éretlen banán is zöld. Mielőtt megsárgul. Holott le sem pisilte a kutya. Amely helyzet felvetése máris komoly kétségeket támaszthat A KUTYA és GAZDÁJA felelőssége kapcsán. Mert amennyiben a banán nem attól sárgul, amitől a fű esetében állítják, akkor a fű sem nyilvánvalóan attól színeződött el.

Eközben néhányan nem csak, hogy nem átallanak spektrumokról meg színképekről vizionálni, hanem állítják: a zöld léte fontos. Mármint a növényeknek. Valami fotoszintézist emlegetnek eközben. Puszta haszonelvű megközelítést alkalmazva a fű-kutya-gazda felelősségi láncolat lerögzítésének kikezdése érdekében. Nem is szólva arról, hogy tudjuk, egyes baktériumok például bíborszínűek. S mégis fotoszintetizálnak. Ugye, hogy ugye? Na ugye! Igaz, hogy ezek a baktériumok kicsik, sós vízben élnek, de léteznek. A spektrofotométerrel rohangálók menjenek a fenébe, és sózzák be magukat a bíborbacik közé. Vizsgálják azokat, amikor itt olyan fontos kérdésről kellene dönteni, hogy mi a fene van a fűvel? Most akkor lepisilték-e, vagy megbanánosodott? S a kutya felmászott-e már végre a platánfára? Szóval, ne tessék kérem itt színképekkel elterelni a figyelem fókuszát a banántermesztés és kutyányi füvek konszenzusáról.

S különösen ne tessék olyan áltudományos szempontokat terjeszteni, hogy a fű tulajdonképpen nem is zöld. Sőt, vörös fényben talán fekete. Meg csak zöldnek látjuk. Mert elnyeli a vörös fényt. Még ilyen rémes álhírt! Még hogy vöröset? Rémes.

Andrew_s

2 megjegyzés: