 |
| Forrás: Slothed |
Az összeesküvés-elméletekben (conspiracy
theory) az a jó, hogy nem zavarják a tények. Egészen egyszerűen, mert egy hívő
conteo-pártit a tények hiánya csak megerősít a hitében. Elvégre az lehet a
legerősebb összeesküvés, amelyik a tényeket is képes elleplezni, és akár a
gravitációs törvényeket is meghamisítani. Következzen most csak nekik, a
conteo-pártiaknak, egy szigorúan spekulatív, idegenészeti ámokfutás.
A kiindulási pontot nyugodtan meríthetjük a
kormánytól jobbra, illetve még inkább jobbra levők kedvenc frázisai közül. Azok
közül, ami már-már, legalább egy cinkos kikacsintás erejéig a kormányhoz közeli
fejekből is kikandikál olykor. Ez ugyebár az, hogy az egész menekülthullámot a „tudjukkik”
generálják. Csak nekünk, csak most, és pénzt, paripát, no meg időt sem kímélve.
Reggeltől estig azon konspirálva, hogy nekünk rossz legyen. Ezen felbuzogva itt
kerítést hajt majdan a puszta, és a hősök megvédik Európát a „tudjukkik” generálta
menekülthullámtól. Ami vagy ellenünk, de leginkább Európa ellen irányul. Tehát
a kiindulási pont adott. Már csak a hullámgenerátorokat kell hozzárendelni a
történethez, keresni egy rohadt jó helyre tett hordót, és lehet vádolni,
mártírkodni, mártírkodva vádolni, stb. Nincs más dolgunk, mint megtalálni a „tudjukkik”
megtestesítőit.
A gárdabajtársi
dzsemborin erre a szerepre Amerikát gondolták nagy valószínűség szerint
kijelölni. A két évvel ezelőtt leírtak alapján, megpróbálkozhatunk egy
pillanatra komolyan venni. Az az eszmefuttatás ugyan nem erről a témáról, hanem
általában a birodalmasodásról
szólt,de próbáljuk meg összekötni. Amennyiben az USA a birodalomépítés útjára
lép, akkor nyilvánvaló, hogy ezt elsősorban az erőforrásgazdálkodás, mondhatni
a kő kemény érdek motiválja. A köpködések elkerülése végett leszögezhető, hogy a
birodalmak kialakulását szinte mindig ez motiválta. Szinte a „szinte” nélkül.
Még akkor is, ha ehhez találtak fedősztorikat. Olyanokat, mint a kereszténység
terjesztése, a kultúra támogatása, a hős honfiak megvédése, a bűnös népek
megbüntetése, és hasonlók. Amerika területe felé a kutya nem akart volna a
birodalmát kiterjeszteni a napelemek kifejlesztéséig, ha az indiánok a szél
fútta sívó homok országát lakják, ahol egy gramm, nem sok, arany sincs, és
művelésre is alkalmatlan.
Ha elfogadjuk az amerikai birodalmasodást,
akkor szinte adódik az aktuális conteo, hogy onnan forszírozzák a menekültek
útra kelését. Azért, hogy azok, kellően magas számban jelen legyenek Európában.
Instabilitást okozva, és a nemzetek közt is gyanakvó homlokráncolást
gerjesztve. Joggal tehetné fel valaki a kérdést, ahogy olvastam is ilyesmi
ellenvetést a neten, hogy az USA-nak miért jönne jól az öreg kontinens megcincálása.
Mondván, hogy katonai, politikai szövetséges, és gazdaságilag sem utolsó
partner. Ha birodalmasodási szempontból nézzük, akkor erre is választ
találhatunk. Az EU egyik előremenekülési útja szintén egyfajta birodalomépítés,
illetve ennek első lépcsőjeként egy USE (Európai Egyesült Államok) kiépítése
lehetne. Ezzel azonban már konkurensként jelenne meg a globális erőforrások „piacán”.
Ami ellen megfelelő „fegyver” lehet a menekültkérdés, mint olyan, ami ezt a
folyamatot lassítja, fékezi. Elodázva egy olyan pillanatra az időben amikorra
az erőforrások újrafelosztása már megtörténik. Nem jelentve többet birodalmi
konkurenciát, de fennmaradva, mint piac. Miközben a nemzetieskedő törzsek
olykor megrángatják egymást a nekik fenntartott, izolált homokozóban.
A birodalmasodás felől szemlélődő conteonak
azonban az a bája, hogy a világ korántsem egy pólusú. Európa, földrajzilag, de
sok szempontból gazdaságilag is, több potenciális gócpont közé van ékelődve.
Ezek egyike kétségtelenül a keleti szomszédságban van, és a „Paks II”-projekt
is mutatja a „ruszkik haza” óta elfeledett barátság fellángolását. Azon lehet
vitatkozni, hogy az orosz törekvések mennyire megalapozottak, és mennyire nem.
Az azonban nehezen vitatható, hogy a múltban gyökeredző birodalmi önérzetnek
van némi alapja arrafele. Ami lehet igény a jelen, vagy a közeljövő építkezéseihez is.
Amelynek egy kialakuló USE éppen úgy gátja, csak immár a túloldalról, mint a
korábbi forgatókönyv alapján. Ugyanakkor a gazdasági, geopolitikai pozíciószerzést
egy ideológiai szembenállás is táplálhatja. Nem kis részben megtámogatva azzal,
hogy az amerikai törekvések fogaskerekei közé sikerülhet némi homokot szórni.
De ha eltekintünk az európai piac esetleges értékvesztésétől, az európai
birodalomépítés hátráltatása szintén lehet érdek.
Furcsa módon ékelődik be ezek közé a
forgatókönyvek közé az a szerep, amellyel a kerítésépítők tulajdonképpen
magukra húzták a menekültáradatot. Egyfajta szociprovokációbval azok utazását
is leindítva, akik esetleg megültek volna egy darabig. Márpedig az is nyilvánvalónak
tűnhet, hogy amennyiben a magyar határokon megjelenik az extra menekülthullám,
akkor az az EU orra alá is tör némi borsot. Márpedig ez már túlmutathat azon,
hogy hazai
hatalmi érdekeket szolgálja csupán az kerítés-ötlet. Ráadásul úgy húz be
délkeletről tömegeket, hogy nem kell hozzá szelektív háttérhatalmakat feltételezni.
Az persze megint más kérdés, hogy miként reagálna a hazai jobboldal conteo-hívő
rétege, ha a szellemi rétegvízben a kormányközeli ötletelőket látná kapálódzni. Amibe belefér, hogy állandóan a kultúra, és általában Európa megvédéséről hallunk. Védtek itt már meg nyugdíjpénztárakat is.
De természetesen mindez csak hipotézis,
mintegy annak illusztrálására, hogy akár keleti bíztatásra, de a „tudjukkik”
akár a spájzban is lehetnek Ha kellően bele akarna valaki zavarodni a
találgatásokba. Mert a conteo is lehet egy fura fegyver. Márpedig a múlhatatlan
emlékű Hober Mallow kalmárfejedelem is megmondta: „Hogy megfordítsam Salvor Hardin
híres mondását; fabatkát sem ér az az atomfegyver, amellyel nem lehet mindkét
irányba célozni.” (Isaac Asimov – Alapítvány).
Andrew_s
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése