2015. december 28., hétfő

Kövér: Európa gyenge, de mi egy lépéssel hülyébbek vagyunk

A Magyar Hírlap megnyitotta azt a csapot, amelyből a házelnök folyik. Amennyiben egy, a honlapjára is kikerült interjút közöltek. Ezzel, mielőtt bárki félreértené, maximálisan egyet lehet érteni. Elvégre, ha Kövér Lászlóból köztársasági elnököt akarnak faragni, akkor ki kall alakítani egy éppen alkalmas vélt, aktuális arculatát az ürgének. Mert a raplis házmester szerepköre nem feltétlenül szimpatikus még a híveknél sem. Kivéve persze azokat, akiket elég jól megfizetnek a köz pénzén, képviselőként, ahhoz, hogy bármi tessen nekik.

Ez utóbbi független az interjútól. Az azonban már kevésbé, hogy megtudhatjuk Kövértől, hogy egyrészt az Európai Unió sosem volt olyan gyenge, mint most, másrészt a tudjukkik, de a Bilderberg-csoport mindenképpen, az a háttérhatalom, ami most éppen irányítja Európát. Közben persze elejt néhány olyan gondolatot, amelyek alapján vagy halvány fogalma nincs arról, hogy a világ passzátszeleit mi mozgatja, vagy van fogalma, de akkor még rosszabb a helyzet. Az utóbbi esetben ugyani szándékosan játssza meg az ostobát. Előadva a történelem totális ismeretének hiányát, és annak a politikai képességnek is a hiányát, ami kellene ahhoz, hogy előremutató, és ne hátranyilazó lépéseket lehessen megtenni. Összességében ennyi. Miközben mégis érdemes lehet, akár csak illusztrációként kiemelni néhány kövéri intenciót az interjúból.

Azt mondja a házelnök, hogy: „Első kormányzásunkkor, az évezredfordulón az unió még közel állt ahhoz, hogy önálló, erős közösség legyen belőle”. Ami azért egy retorikai bravúr, mert szinte sugallja, hogy a Fidesz első kormányzásának köze volt az EU állapotához. Ahonnan már csak egy lépés a globális nyócévezés. Ámde! A Fidesz-nek az akkori EU-hoz legfeljebb annyi köze volt, hogy elkezdte előkészíteni Magyarország csatlakozását az unióhoz. Mert akkor még nem voltunk a tagjai. Ahogy mások sem. Tehát egy sokkal kisebb közösségről beszélünk akkortájt. Egy olyan közösségről, amely hosszú távra tervezve úgy döntött: éppen úgy megéri integrálni a többi európai országot, ahogy a német országegyesítés is csak hosszú távon érhette meg a németeknek. Áldozatvállalás tekintetében is hasonló áldozatokat vállalva a „szegény rokonok” felkarolásával. S nem kell önérzeteskedni. Euró-milliárdok landoltak az országban az eltelt évek alatt. Azt pedig aligha számíthatták ki előre Brüsszelben sem, hogy lesz egy ország, amelynek akkori vezetője nem győzi fényesre nyalni a csatlakozási útvonalat, de később, 2015-ben az egész közösséget hasba szúrja a menekültválság kapcsán. Amely migrációs válságot szintén nem láthatták akkortájt előre. Nem vitatva persze, hogy Kövér László nyilván látta. Mert ő már csak egy ilyen látó ember.

Mert ellenkező esetben aligha keverte volna bele az első kormányzásuk korszakának gondolatsora mögé sorakozva az ukrán válságot, majd a menekültek kezelésének problémáit. Előkészítve a terepet a maga kis összeesküvés-elméletének azzal, hogy „a közös védelmi politika helyett az Egyesült Államok haderő-telepítése van napirenden az unió egyes országaiban”. Amellyel kapcsolatban persze érdemes arra is figyelni, hogy a közös védelmi politika kialakulásának esélyeit nem növeli, hanem csökkenti, amikor egy ország, a többiekkel nem koordinálva kezd kerítéseket építeni. Hogy is van azzal a mosolyogva hátba szúrással? Aztán persze az sem új, hogy az USA haderői megjelennek Európában. Nekem legalább is úgy rémlik, hogy annak idején, Taszáron sem a baráti, azeri balta-kommandó fordult meg a dél-szláv válság idején.

Ugyanakkor kár lenne elvitatni Kövér László részigazságait. Az például kétségtelenül igaz, hogy a menekültekkel kapcsolatban „a konfliktus minden gazdasági és politikai terhét az unió szenvedi el”. De legalább is a jelentősebb részét. Ahogy az sem zárható ki, hogy jó páran „Washingtonból az európai bevándorlási áradatot is fülig érő szájjal figyelik”. Ez utóbbi gondolat azonban egyrészt nem új, másrészt viszont egy olyan aspektust villant fel, amiről már júliusban írtam:

Ez a gondolatsor azonban csak akkor értelmezhető, ha egy füst alatt elfogadjuk azt a különben ismert történelmi tendenciát, ami a társadalmak birodalmasodási hajlamát mutatja. Ellenkező esetben ugyanis az egységes Európát nem kellene, hogy zavarja az amerikai hegemonia-törekvés. Illetve Amerika sem birodalmi allűrök miatt akarja játszani a világ csendőrét. Nem feledve persze el továbbra sem, hogy ennek a folyamatnak az elfogadása azzal is jár, hogy elfogadjuk a hasonló orosz törekvések létét is. Párhuzamosan azzal, hogy egy kisebb uniós mag hatékonyabb lehet ezen az úton. Ebből a szempontból azonban a Fidesz politikája a legjobb úton viszi az országot egy két birodalmi centrum közé szorult, körbekerített zsákfalú szerepe felé. Kövér ebből a szempontból vagy nagyon ostoba, vagy érdekből vaksi, amikor azt mondja: „Az Európai Unió akkor került válságba, amikor az önmaga által létrehozott bürokrácia egyfajta gólemként önálló életre kelt, önálló akaratképző erő lett belőle, és a nemzetállamok feje fölé nőtt”. Mert az teljesen nyilvánvaló, hogy egy egységes parlament, egységes közigazgatás és egységes jogrend nélkül nem lehet értelmezni a korábban említett folyamatot. Emlékeztetnék: azt a birodalmasodást, amelynek kövéri elfogadása szükséges ahhoz, hogy az általa felvetett conteo-t értelmezni lehessen.

Ha a házelnök az egyik oldalon elfogadja az Európai Egyesült Államok (USE) koncepcióját, de a másik oldalon válság-oknak tekinti azt, amikor ennek centrális irányítását kialakítják, akkor gond van. Alkalmasint persze, ugyancsak a történelemből, azt is tudjuk, hogy az USA kialakulása sem volt „sétalovaglás”. A mindenkire egységes jogrend olyan kitételei, amely egyes helyi oligarchák kiváltáságát, a nincstelenek bűnbakigényét csorbította, ott is okozott némi feszültséget. Ezt arrafele egy polgárháború vezette le. Amikor Kövér László kiáll a helyi kiskirályok, zsákfalú-vajdák, egy adott ország érdekeit a decibelviharok alá rendelő hordószónokok érdekeinek védelméért, akkor előbb nem ártana egy történelemkönyvet a kezébe vennie. Aztán tanulni a hibákból. Az USE kialakulását ugyanis meggátolni valószínűleg nem lehet. De ha lehet, sem biztos, hogy érdemes. Viszont érdemes lehet ebből jól kijönni, és nem megvárni, míg a világ elmegy a langyos Turul-dagonyába süppedő ország mellett.


Andrew_s

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése