A KDNP már sokat megtett azért, hogy nevét a „bukottak
még” kategóriába sorolhassuk. a Fidesz pillanatnyi állapotától függetlenül.
Lévén, hogy gyakorlatilag már régen, még a választások
előtt bedarálta a kormánypárt a státuszkeresztények kicsiny, de legalább
hangzatos csapatát. Ha valakinek eddig nem tűnt volna fel, akkor Hollik István legfrissebb
megnyikkanása legalább erre felhívta a figyelmet.
Már külsőségeiben is. A nyilatkozatáról ugyanis természetesen
olvashatunk a KDNP
honlapján. Ez tényleg természetes jelenség. Az azonban már nem kicsit
vicces, ahonnan a párt honlapjának szerkesztője a hírt összebányászta. Mert mi
is lehetne a forrása, mint az MTI, illetve a Fidesz honlapja. Annyira, hogy a
megszólalásról készült képről is kiabál, hogy aligha egy szószéken készült.
Hacsak a Fidesz-t nem nyilvánították hirtelen egyházzá. Esetleg a Fidesz
klerikális platformja már nincs is beszélő viszonyba a saját képviselőivel?
Annyira sem, hogy a képviselő a saját gondolatait mintegy alanyi jogon eljuttassa
a saját pártjának honlapját szerkesztő webmesternek? Vagy ennél sokkal
egyszerűbb magyarázat, hogy a képviselőnek ez nagyjából annyira volt a saját
gondolatfüzére, mint egy széklábnak? Mely utóbbi esetben egész addig, míg ki
nem cammogott a mikrofonokig fogalma nem volt, hogy mi a véleménye? De tényleg!
Ennyire egybites ez a csapat?
De hagyjuk a külsőségeket. Próbáljunk a belbecsre is figyelni.
Ami nehéz feladat, de nem teljesen reménytelen. Még akkor sem, ha a Fidesz
intencióinak megfelelően, a KDNP-nek is mindenről, Brüsszel bevándorlás-politikájáról
is, az MSZP jut az eszébe. Ettől eltekintve a kormányt szólította fel Hollik
szájával a Fidesz és a KDNP, szóval a Fidesz és a klerikális Fidesz, hogy ne
engedjen a nyomásnak. Elvégre a Fidesznek, nopláne a KDNP-nek ugyebár köze
nincs a kormányhoz. Nyilván ezért is kell mintegy kívülről alá nyalva
felszólítaniuk a kormányt. Mely felszólítás inkább felszopásnak tűnik.
Függetlenül azoktól a jogi kliséktől, amelyek elvben független entitásnak
kezelik a kormányt és azt a pártot, amelynek a kormányfő meglehetősen centrális
képződménye. Miközben az ilyen aktusok pont azt a képzetet erősítik, amely
alapján a Fidesz, illetve a kormány cselekvés-rendszere alig különbözik attól a
korszaktól, melyben a vezetők egyetemre jártak, és társadalmilag
szocializálódtak.
Cseppet sem először a Fidesz kormányzati történelme
során. Mert emlékezhetünk arra, amikor hatalmi pozícióból szerveztek
önmegelégítő nagygyűlést
a Kossuth térre. Amin ugyebár az akkori felkonferáló szerint két millióan
voltak. Mely bejelentés azóta is anekdotikusan szerepek a nyilvánvaló
nagyotmondások tárházában. Azonban a számháborúktól függetlenül, még csak
elgondolkodni sem kell sokat azon, hogy mely rendszerekre jellemző a hatalmi
pozícióból szervezett, a saját nagyszerűséget hirdető nagygyűlések szervezése.
Manapság elég távol-keleti irányba nézelődni. A hazai történelemből pedig
felidézni a Marosán (Buci) György beszédeivel fémjelzett korszakot, vagy az azt
követő évtizedek felvonulásait május elsején. Valamint azokat a spontán
beszédeket, amelyekben mindenki egyetértett az előtte szóló párt-mókussal. Ha
pedig mégsem, akkor több MSZMP-t, nagyobb pártaktivitást, és naponta növekvő
szocializmust kért, követelt az MSZMP vezetésétől.
Hollik István tehát tulajdonképpen nem tett mást, mint
folytatta ezt a haladó hagyományt. A kormányt alkotó pártok nevében
megszólította a kormányt és felszólította az ország vezetését, hogy csinálja
azt, amit amúgy is csinál. Úgyhogy igazán csak gratulálni lehet hozzá. Valamint
a híveiknek is, ha ilyen, már a külsőségekre sem adó marhasággal megetethetők.
Úgyhogy a KDNP honlapján teljesen helyénvaló a felhívás: „Több fényt!”
Tényleg az kellene!
Andrew_s
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése