Szijjártó védelmébe vette a
népszavazást. Gratulálunk a bátor kiállásáért a napra. Elvégre könnyedén
lehetséges, hogy a vaj szép lassan belefolyik a fülébe, nyakába. Mert bár az
MTI által szétkürtölt szöveg szerint most éppen Jean-Claude Juncker, az Európai
Bizottság (EB) elnöke kapott fenyítést a Magyar Világbirodalom teljhatalmú
külügyérétől, azért ez könnyen ráéghet erre a süvölvényre.
Az alaphangot az adta meg, hogy
az EB vezetője szerint, mint azt az osztrák Kurier-nak elmondta, jogbiztonsági
veszélyt jelenthet, ha a Tanács és az Európai Parlament minden határozatáról
népszavazásokat tartanak. Szijjártó válasza: Jean-Claude Juncker, az Európai
Bizottság (EB) elnöke az emberektől félti a demokráciát. Holott biztos lehet
abban valami, hogy a parlamenti döntéseknek nem mindegyik olyan, amiről a
közvetlen demokrácia eszközeivel kellene utólag, illetve ismételten véleményt
kérni. Ezt az elvet egyébként a magyar Országgyűlés határozataival kapcsolatban
is pontosan így juttatják érvényre. Elég, ha azoknak a kérdéseknek a körét
tekinti át valaki, amelyeket lappangva, vagy nagy hanggal, de kivettek a
népszavazással eldöntendő kérdések köréből. Ilyen kérdések korábban is voltak,
de a Fidesz-kormány esetében nem rémlik ennek a megszorításnak a teljes
feloldása.
Ennek alapján tehát a magyar
kormányzat igencsak roppant módon féltheti az emberektől a demokráciát. Bár
gyanítható: nem annyira a demokráciát, mint a saját hatalmát félti. S nem a
zemberektől, hanem mindentől és mindenkitől. Ezen a ponton Szijjártó érvelése
öntökönrúgás-gyanús. Nem mintha ez nagyon zavarná. Az eufemisztikusan is impotensnek
tekinthető ellenzék miatt nem kell félnie attól, hogy ezt a labdát a lába közé
csapja valaki. Ahogy azt az egyszerű feladatot sem fogja kitűzni a honért
aggódó kötvény-üzéreknek, hogy bökjenek a naptárra: mikor volt a kerítést
megszavazó népszavazás. Ha már migráncsoznak ezek a szép magyar leventék. Miközben
persze emlékezhetünk: Orbán utálja a népszavazás intézményét.
Ezt mások sem igazolják jobban,
mint azok a nemzeti konzultációk, amelyek helyett egyszerűen nem mertek
népszavazást kiírni. Akárhogy is érvelnek a hatalom szócsövei a
költséghatékonyságról. Valószínűleg a konzultációk sorsát sokkal inkább
befolyásolta az eredmények, és azok keletkezésének ellenőrizhetetlensége. Mely
ellenőrizhetetlenség egy cseppet nagyobb mérvű, mint egy népszavazásnál, ahol a
szavazóhelység számlálóbizottságában nem csak a Fidesz hű talpnyalói ülnek. S
hogy mennyire gyáva a hatalom, azt pont az idegengyűlöleti konzultáció mutatta 2015.
áprilisában. Amikor a Fidesz még korántsem lehetett biztos abban, hogy
sikerült megszólítani, és kellően felhergelni minden látens, és nem is annyira
látens barnaingest az országban. Akkor tehát sem Orbán, sem Szijjártó nem védte
olyan baromi módon a népszavazás intézményét.
Ami árulkodó is lehet.
Nevezetesen arra utalhat, hogy a kormányzati hatalom birtokosai és
haszonélvezői mára elég biztosak a bebiztosított győzelemben a népszavazás
megkockáztatásához. Amire aztán majd lehet abban az unióban hivatkozni,
amelynek egyes fórumain Orbán és Szijjártó is aláírja
rendre azt, akár kvóta-ügyben is, amit az orruk alá dugnak. Természetesen
attól is függetlenül, hogy a szűzkurva
mentalitásnak megfelelően, Orbán egyszerre akarná a lehetőségek határaiig
kifacsarni az EU pénzcsapját a haveroknak, és mentesülni minden felelősség
alól. Mert ő már csak így szokta. Jól mutatják ezt azok a parlamenti
szavazások, amelyekről „véletlenül” lemarad. Ha valaki tehát fél a
felelősségtől, az emberek valós véleményétől az nem biztos, hogy Jean-Claude
Juncker. De még akkor is, ha elfogadjuk Szijjártó állítását, akkor is van egy
kis különbség. Jean-Claude Juncker még a magyar külügyér szerint is a
demokráciát félti. Míg az Orbán-csapat inkább a maguk kis oligarchizmusát.
Andrew_s
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése