2017. július 18., kedd

Napi Orbán: abcúg Horthy

MTI Fotó: Mohai Balázs
Határozottan érdekes lehet Orbán Viktornak, hogy ő Orbán Viktor. Ezt azért gondolom, mert láthatóan minden nap új Orbán Viktort hoz a magyar kormányfőnek. A napi Orbán ma az. hogy elítélte a magyar kormány nácikkal való kollaborálását, és ismét védelemt ígért a zsidó származású magyar állampolgároknak. Elvégre ma az izraeli kormányfővel tárgyalt. Márpedig neki mégsem mondhatta, hogy éljen Horthy. A jelek szerint.

Azért persze emlékezhetünk, hogy nem is olyan régen még Horthy Miklóst éltette, és egy büdös szava nem volt a tenger nélküli tengernagy bálványának avatása kapcsán sem. Holott Horthy, annak idején, maga állította magáról, hogy ő márpedig antiszemita. Amellett, hogy bármilyen árjásítóban is áztatva akarják kimosdatni a kormányzót: a legutóbbi információk szerint sem volt egyetlen parancsa sem, ami a német megszállással szembeni ellenállásra szólította volna fel az ország haderejét. Ha valaki tehát kollaborált a nácikkal, akkor az egykori tengernagy korántsem olyan vétlen ebben, hogy ne lenne nem kicsi ellentmondás Orbán Viktor megnyilatkozásai között. Ami felveti azt, hogy a jelenlegi nyilatkozata sem több, mint egyike a nagy pannon tigrisbukfenceinek. Aki teljesen konform azzal a szemlélettel, hogy nem azt kell nézni, amit mond, hanem azt, amit csinál. Amely kijelentés teljesen megfelel egy alapvetően gerinctelen, a hatalomvágytól vezérelt, elvtelen autokrata szemléletmódjának. Egy nulla helyi értékkel bíró böff. Illetve blöff. Illetve nem is nulla helyi értékkel bír. Mert helyileg felértékeli az, hogy az ország ügyeiért egy elvtelen figura a felelős.

Miközben persze egy derék gesztus is lenne ez, az egykori kollaborációt elítélő álláspont. Ahogy az is, ha nem csak ugatna a zéró toleranciáról, hanem valóban az is lenne. S nem csak az antiszemitizmus, hanem minden rasszista megnyilatkozás kapcsán. Igaz, akkor szembe kellen fordulnia az udvari publicistájáal is. Márpedig akkor ki a fene mondaná ki, írná le mindazt, ami kell a szélsőségek felé szánt gesztusnyelvhez? Amellyel üzenni lehet a szélsőjobb szavazói felé. Ahogy aztán hazamenve Orbán Viktornak Orbán Viktor ellen is állást kellen foglalni. Kritikát gyakorolva a zsalonzsidózó megnyilatkozások miatt. Egyben kritikát gyakorolva azokért a gesztusokért, amelyeket nem gyakorolt. Ahogy, Rogánt delegálva, „elfelejtett” megjelenni annak idején az antifasiszta nagygyűlésen is. Ahogy rendszeresen „elfelejt” minden olyan eseményen megjelenni, ahol annak érdemi jelentősége lenne az antiszemitizmus elleni fellépés szempontjából. Korántsem feledve el rendszeresen közölni a nagyérdeművel, hogy meg akarja védeni a zsidó származású állampolgárokat.

Amellyel csak egy-két baj van. Leginkább az, hogy megvédeni azt kell, aki veszélyben van. Márpedig sokkal egyszerűbb lenne, ha nem a zsidó származású állampolgárok megvédésével, hanem a veszélyforrás megszüntetésével foglalkozna. Miniszterelnökként ez lenne a kutya kötelessége. Amivel visszajutottunk oda, hogy fel kellene lépnie a rasszizmus ellen általában. Egyben fel kellene szólítania a belügyminiszterét, hogy érdemben lépjen fel a paramilitáns csoportok ellen. Ha pedig ez az érdemi fellépés elmarad, menesztenie kellene a belügyminiszterét. Azért persze tudhatjuk, hogy erre nem fog sor kerülni. Mármint Pintér elbocsátására.

Orbán Viktor bátorsága messze nem terjed odáig, hogy ténylegesen fellépjen a gárdautódok, a kopaszok, illetve a tényleges szélsőségek ellen. A kijelentései? Ugyan már! Ha Putyin azt igényelné, akkor valószínűleg munkásőr egyenruhábam és vörös csillagos zászlóval köszöntené. Majd rögtön másnap egy Mao-összest szorongatva kezelne le egy kínai delegációval, ha Pekingben nem léptek volna már túl a kulturális forradalmon. Hogy harmadnap, Brüsszelben, és a szélsőségeknek hazaüzenve sorosozzon egy kicsit. Mielőtt aláírja a soron következő akármit, amit az orra elé tesznek. Most, Benjanim Netanjahu és felesége látogatása kapcsán szembefordult kicsit azzal az orbánviktorral, aki alig egy hónapja még az antiszemita Horthyt éltette. De, végül is, ki várt mást? Talán még az izraeli minsizterelnök sem.

Andrew_s
Comments on Facebook

2017. július 17., hétfő

Varga növérszálló-felújítást avatott


MTI Fotó: Bruzák Noémi
Varga Mihály, talán komoly belső válságokat leküzdve, bemenni látszik a főnöke után a populizmus zsákutcájába. Ezt annak kapcsán gondolhatjuk, hogy elment egy nővérszállóba, és beszélt az egészségügyi fejlesztésekről. Azonban nem egy nővérszálló átadása volt az esemény kiindulópontja, mert a Szent János Kórház nővérszállójának felújítása kapcsán tett látogatásról szóló képek szétvert ajtókereteket, kiemelt ajtókat mutatnak. A felújítás ugyanis még javában zajlik. Így sokkal inkább arról lehet szó, hogy valakinek meg kellett szólalnia Balogon kívül az egészségügy kapcsán.

Mert a szakminiszter önleégetésből jelest kaphat ugyan, de ez kevés lehet a kormány üdvösségéhez. Amit el szeretne nyerni a kormányfő. Legalább attól a kevés biztosnak tűnő szavazótól, akik biztosíthatják az átalakított választási rendszerben a győzelmet. Lehetőleg a szavazó kisebbség uralmát az ország egésze felett. A szép bolsevik emlékek nagyobb dicsőségére. De ettől még odébb vagyunk. Ma még csak nyilatkozatháború zajlik a permanens szájkarate a permanensen forradalmi permanens szabadságharca jegyében. A pillanatnyilag még nem túl felújított nővérszállóra tehát elment a miniszter, és kísérletet tett arra, hogy népszerüsítse a kormány egészségügyi politikáját. Arra a gondolatfűzérr felfűzve, az MTI közleménye alapján, hogy az „egészségügy lemaradását, hátrányát nem lehet pár nap alatt ledolgozni”. Amire, természetesen lehetne azt mondani, hogy: „törekedni azért lehetne rá”. S talán ennek illusztrálására gondolhatta kiemelni, hogy a kormány 2010 óta 500 milliárd forintot költött a kórházak megújítására. Amelynek valóságtartalmát, cáfolat hiányában fogadjuk el. Azonban tegyünk mellé még néhány adatot. Nevezetes azt, hogy az idén áprilisi adatok szerint a Vizes VB költsége súrolja a 100 milliárdot. Azóta, a „surranó pályákon” elköltött pénzekkel, 170 milliárd körüli becslásnél tartunk. Talán ez az utolsó számadat. Ugyanakkor a 2016-os becslések szerint 215 milliárd körül volt akkor astadionhullám költségvetésének a kiadása. Ami azt jelenti, hogy a kormányfő verítékszagú öltőzőnosztalgiájára közel annyit fordított a kormány, mint a kórházakra. Holott a pangó stadionoknál talán több embert érint az egészségügyi ellátórendszer állapota.

Ugyanakkor érdemes egy kicsit elgondolkodni azon is, hogy a közlemény miként jelöli meg a kormányzati támogatás megosztását is. Elősegítve a Budapest vidék szembeállítást, és az Orbán szemében „bűnös főváros” szívatását is. Mert azt mondja a közlemény, hogy a fővárosi kórházakra azért nem jut elég pénz, mert „a 4-es metró az összes fővárosi fejlesztési forrást elvitte”. Ami azt is jelenthetné, hogy a metró ezek szerint egészségügyi beruházás. Ellenkező esetben kicsit nehezen értelmezhető, hogy ugyanabból a keretből finanszírozzák, mint a kórházak működtetését, korszerűsítését. Hacsak tényleg nem a szívatás, és a fővárosi fejlesztések szándékolt visszafogása a cél. Keresve egy gagyi indokot arra, amiért a vidéki kórházakra több jutott, mint a fővárosiakra. Ami abban az esetben indokolt is lenne, ha az ellátás az egész országban egyenletes lenne. Azonban pillanatnyilag olyan hírek járnak, hogy az orvoshiány vidéken a súlyosabb. Akár a bezárások határára, vagy azon is túljuttatva kórházi osztályokat. Ami azt jelentheti, hogy vagy továbbutalják a betegeket a főváros irányába, vagy a kedves betegből kedves halott lesz. Az előbbi esetben a fékezetten megfinanszírozott fővárosi ellátórendszerre terhelik rá azt a kötelezettséget, ami alól kihúzza a kormány a kereteket. Az utóbbi eset egy embertelen cinizmust tételez fel a kormányzat részéről. A kormányzati nyilatkozatok fényében mindenki ítélje meg maga azt, hogy ennek mennyi a realitása. Azért érdekes lenne a vidéki kocsmából fővárosba szalajtott miniszterelnök reakciója arra, hogy a budapesti közlekedésre és egészségügyi ellátásra két-háromszoros felárral legyen csak jogosult az, aki nem állandó lakos a fővárosban. Elvégre kár lenne megállni féluton, ha már árkot ás a hatalom az ország és fővárosa közé.

A most zajló felújítás, a nővérszálló felújítása, így üdítő kivétel is lehet. Vagy egész egyszerűen olyan állapotban lehetett, ami a kormánypárt delegálta polgármester számára, a választások előtt, már nagyon vállalhatatlan volt. Láng Zsolt (Fidesz-KDNP), a II. kerület polgármestere szerint ugyanis az 1964-ben épült nővérszállón azóta nem történt semmilyen felújítás. Márpedig ötven év sok idő egy épület életében. Ha igaz, hogy senki nem csinált semmit 1964 óta, akkor tulajdonképpen műszaki csoda az épület. Hogy még áll egyáltalán. Azért érdemes talán azt is figyelembe venni, hogy Láng Zsolt 1998 óta az önkormányzati testületben ül. 2006 óta polgármesterként. De ne keressük a kákán a csomót. Legalább most kiderült, hogy „méltatlan körülmények alakultak ki”.  Jobb később, mint még később.

Andrew_s<
Comments on Facebook

2017. július 16., vasárnap

Apróban: Ötös számú kereszténység

Olvasom, hogy 'Bayer Zsolt szerint a pápa “hiába ismételgeti kretén brüsszeli politikusok kretén mondatait kretén módon”, ettől „migráns marad, mert Argentínában szinte mindenki az” '. Ha ezt mondta, akkor ez egy érdekes kijelentés attól, aki a neve szerint valahonnan a német sörföldekről származik. De ez részletkérdés egy országban, ami köztudottan a népek országútján fekszik. Illetve, Rejtő után: "Mindenki onnan jön, ahonnan akar, vagy ahonnan szabadon bocsátják"

Ugyanakkor az a valamikor falun hallott mondás jutott eszembe, hogy: ha egy nagy rakás gané a víz tetején úszik, attól az még gané marad.

Egyébként valószínű, hogy Bayer már egy önerősítő licit-ciklusban van. Egyre vadabbakat, gusztustalanabbakat kell mondania azért, hogy azt az öt perc média-figyelmet megkapja.

Andrew_s
Comments on Facebook